El�ssz�r is az alapok a s�r�nyokr�l.A f�ld�n t�bb sz�z s�rk�ny �l,de vannak olyan fajt�k ahol m�r csak p�r egyed �l,k�zdenek a fenmarad�s�rt.De vannak olyan egyedek ahol t�bb ezren is lehetnek.P�r egyed �r�kk� �l,de persze a p�rbaj,viaskod�soknak �ra is van,�gy h�t vannak n�ha �ldozatok is.Fajokon bel�l is vannak kisebb-nagyobb egyedek.

T�zs�rk�nyok:

A t�zs�rk�nyok nem a legnagyobb s�rk�nyok.�tlag magass�ga 15-16 m�ter a kifejlett p�ld�nyoknak.Nem ritka a 20-23 m�teres sem,mert az �regebb egyedek igy is el�g magasak.T�bbnyire t�zok�d�sra termettek ,de k�l�nf�le m�gi�kat is tanulhatnak.A t�zs�rk�ny a S�rk�nyok kincs�t �rzi szerte a vilgon.Amelyik ember kiv�vja a t�zs�rk�ny tisztelet�t,annak az embernek nem kell t�bb� f�lni eggyik t�zs�rk�nyt�l se.�s m�g el is k�s�rheti n�h�ny �tj�n a s�rk�ny.El�g elterjedt a t�zs�rk�ny,sok helyen �lnk,f�leg vulk�nok k�zel�be/vulk�nokba vagy m�ly hasad�kokban.

Nagy F�ldi s�rk�nyok:

A bojg�n tal�lhat� leggyakoribb s�rk�nyfaj.35-40 m�teresek.Sz�rnyuk feszt�vols�ga ak�r 40 m�ter is lehet.Sz�n�k z�ldes barna.Vannak olyan egyedek amelyek t�zet tudnak lehelni.Nem nagy a t�z ereje enn�l a fajt�n�l,mint a T�zs�rk�nyokn�l.Var�zslatok a f�ld,v�z,leveg� var�zslatai.

Feketes�rk�nyok

Ez a S�rk�nyfaj nagyon agressz�v, nem t�ri meg maga mellett a t�bbi S�rk�nyt, igazi mag�nyos farkasok. Rendszerint barlangokban, vagy hegyeken �lnek. M�ret�k el�ri a 27 m�ter hossz�s�got is de a fiatalabb p�ld�nyok 14-24 m�ter k�z�tt vannak. T�zf�j�suk van, de igen j�rtasak a fekete, f�ld, leveg� �s t�z m�gi�ban, k�pesek �jra�leszteni gyeng�bb S�rk�nyokat, vagy m�s �l�l�nyeket, amelyek �t fogj�k szolg�lni enyh�n foszladoz� csontv�z test�kkel, de b�rmikor visszavehetik az aj�nd�kba adott �letet.

Csonts�rk�nyok

Ez a legvesz�lyesebb S�rk�nyfaj, sz� n�lk�l mindenkit meg�lnek. Test�ket vagy a fekete m�gia tartja �ssze miut�n fel�lesztett�k �ket, vagy a m�rhetetlen harag �s bossz�v�gy amit elpusztul�sukkor �reztek. Miut�n elpusztult egy S�rk�ny, fekete m�gi�val b�rmikor visszahozhat� am�g m�g egybe vannak a csontjai, viszont ha a az ut�bbi t�rt�nik, akkor hal�luk ut�n 2 �vvel fel�brednek, �s bev�ltj�k harag�kat az �ket meg�l� l�nyen. M�ret�k megegyezik az eredeti test�k csontv�z��val. Miut�n egy csonts�rk�ny elszabadult fel�breszt�j�t�l, megtanulja a fekete �s leveg� m�gi�t, �s k�pes holtakat el�h�vni tetem n�lk�l, de csak r�videbb ideig.

Szellems�rk�nyok

A szellems�rk�nyok a V�gzet h�bor�j�ban meghalt Nagyhatalm� S�rk�nyok szellemei. �sszesen 2 ilyen S�rk�ny '�l', a bal oldali k�pen l�that� a J� S�rk�nyok v�delmez�je, � Draco, � volt aki megalap�totta a S�rk�ny mennyorsz�got a saj�t hal�l�val. N�la nincs nagyobb hatalm� S�rk�ny. Csak 1 S�rk�ny vehette fel vele a versenyt, aki a jobb oldali k�pen l�that�. � a megtestes�lt gonosz, Drake, � igaz�b�l Draco apja, hatalma nagyobb mint az �v�, de Dracot a hal�la ut�n, az Istenek megaj�nd�kozt�k a Hatalom erej�vel, �gy nagyj�b�l megegyezik az erej�k. Mindegyik�k tudja az �sszes var�zslatot ami csak l�tezik a F�ld�n. Mindketten egy nagy h�bor�ban pusztultak el, ahol sok S�rk�ny, elf, t�nd�r, gonosz l�nyek k�zd�ttek a hatalom�rt Draco, vagy Drake oldal�n. V�g�lis Draconak siker�lt meg�lnie Draket, de az visszat�rt a s�rb�l, s �gy lett bel�le Szellems�rk�ny. K�s�bb � meg�lte a fi�t, akinek szellem�t visszak�ldt�k az Istenek, hogy �ll�ts�k meg. Szellem�k m�g ma is �l �s egym�ssal harcol egy p�rhuzamos dimenzi�ban, ahova sz�m�zt�k �ket, az egyens�ly fenntart�sa miatt.

Aranys�rk�nyok

Az aranys�rk�nyok igen intelligensek �s j�rtasak a feh�r m�gi�ban, de a fekete m�gi�n k�v�l mindegyiket ismerik, mondhatn�nk, �k a S�rk�nyok m�gusai. Nem t�l er�sek, ink�bb m�gi�val harcolnak. A feketes�rk�nyok legnagyobb ellens�geik. M�ret�k igen v�ltoz� nagyon ritk�n megn�hetnek �ri�sira is, de a nagyobb egyedeket meg�lik a feketes�rk�nyok. Az aranys�rk�nyok sok�ig �lnek, tov�bb mint b�rmelyik S�rk�nyfaj, kiv�ve a Szellems�rk�nyok, �s a Csonts�rk�nyok.

V�zs�rk�nyok

A v�zs�rk�nyok alapvet�en a v�zben �lnek, persze leveg��rt felj�nnek a v�zfelsz�nre. Megtal�lhat�k mindh�rom �ce�nban, illetve a nagyobb tengerekben. Nagyobb halakkal, c�p�kkal, illetve tengeri eml�s�kkel t�pl�lkoznak. T�zet f�jni term�szetesen nem tudnak, de k�pesek a j�g leheletre, amely megfagyasztja az ellens�get, vagy a leend� t�pl�l�kot. Nincs ellens�g�k, mert egy S�rk�ny se megy le a v�z al�, csak egym�ssal viaskodnak a ter�let�r, illetve a zs�km�ny�r. Rendk�v�l gyorsan �sznak, �s k�pesek a v�z var�zslatokra.

Lilas�rk�nyok

A legnemesebb faj mind k�z�tt, mely mindig is Cormyr f�ldj�n f�szkelt. Lehets�ges, hogy m�shol is �lnek, vagy �ltek, de ma m�r csak egy ismert p�ld�nya van a fajnak: A N�vtelen, az Utols�. Csak k�r�lbel�li sejt�seink vannak azzal kapcsolatban, mi t�rt�nt vel�k. Lehet, hogy gonosz s�rk�nyok irtott�k ki �ket. De lehet, hogy olyan t�rt�nt, amire nem is gondoln�nk… Azonban mindez l�nyegtelen m�r. Egy dolgot tudok csup�n a Lil�k elt�n�s�r�l: mindig van egy utols�. Egy Lila S�rk�ny mindig marad. Hogy hogyan, az rejt�ly. M�gikus erej�k oly hatalmas �s sokoldal�, hogy csak a Feketes�rk�nyok�hez �s az Aranys�rk�nyok�hoz m�rhet�.

K�ks�rk�nyok

Ez a leg�rdekesebb s�rk�nyfaj mind k�z�tt; olyan fok� a becs�lethez val� ragaszkod�suk, hogy a tundrai barb�r t�rzsek� nyomukba se �rnek. Im�dnak versenyezni egym�ssal, pr�b�lgatni, ki a gyorsabb. Nem t�l hajl�konyak, de ez�rt k�rp�tolja �ket iszonyatos rep�l�si sebess�g�k. T�zk�p�s helyett, az �gi szikr�t, hatalmas erej� vill�ml�s, melyet egy mennyd�rg�sszer� �v�lt�ssel egy�tt haszn�lnak. Lakhely�k a legmagasabb hegys�gek k�zt tal�lhat�, de nem szeretik a fagyos, �szaki hegyl�ncokat.

J�g- H�s�rk�nyok

A j�g illetve h�s�rk�nyok a sarkokon �lnek. K�pesek a j�g, v�z �s leveg� var�zslatokra. T�zf�j�s helyett, a v�zs�rk�nyok�hoz hasonl� j�g lehelet�k van. Cet f�l�kkel nagyobb eml�s�kkel t�pl�lkoznak, gyakran elrakt�rozz�k az �lelmet, de ha elfogy a t�pl�l�k akkor k�nytelenek d�lre menni a melegebb �ghajlatra, hogy �lelmet tal�ljanak. Ezek a S�rk�nyok igen szel�dek, rendszerint kisebb csoportokat alkotnak, hogy k�nnyebb legyen a t�l�l�s.

Zu (vagy Anzu)
A sum�r mitol�gia s�rk�nya, k�r�lbel�l i.e. 5000-b�l. A legr�gebbi r�nk maradt s�rk�nylegenda.
A vil�g kezdet�n, az �si Zu elrabolta a T�rv�ny T�bl�it Enlilt�l, a nagy istent�l, �s elrejtette egy hegy tetej�n. Ezek szab�lyozt�k az univerzum rendszer�t. A Napistent - Ninur�t - k�ldt�k ut�na, aki meg�lte Zu-t, visszaszerezte a T�bl�kat, megmentv�n ezzel az univerzumot az �si k�oszba val� visszat�r�st�l.

Tiamat �s Apsu
A babil�niai mitol�gia teremt�st�rt�net�ben tal�lkozhatunk e k�t istens�ggel.
A kezdetben nem volt semmi, kiv�ve a k�t elemet: Apsut, aki a friss v�z ura volt, a f�rfi jelleg megtestes�l�se, �s Tiamatot, aki a s�s vizek �s a k�osz ura volt, a n�i jelleg megtestes�l�se. Kettej�k kapcsolat�b�l sz�lettek az istenek, akik ahogy telt az id� egyre engedetlenebbek voltak, �gy Apsu megpr�b�lta elpuszt�tani �ket, de az istenek el�bb l�ptek, �s megsemmis�tett�k �t.
Tiamat tov�bb �lt �s a bossz�j�t tervezte. Tizenegy sz�rny ivad�kot hozott a vil�gra, hogy seg�ts�k �t a gyermekei elleni h�bor�ban: a vipera, a c�pa, a skorpi� ember, a vihard�mon, a hatalmas oroszl�n, a s�rk�ny, a vad kutya, �s m�g n�gy n�vtelen.
Marduk volt az egyetlen isten, aki Tiamattal harcolt. H�sies k�zdelem volt, de Marduk v�g�l Tiamat sz�j�ba l�tt egy nyilat, ami kett�szak�totta a sz�v�t, ezt k�vet�en pedig k�t r�szbe v�gta a test�t, �gy sz�letett az �g �s a f�ld. Marduk lev�gta Tiamat egyik tan�csad�j�nak a fej�t, �s a v�r�b�l l�trehozta az embereket, hogy szolg�i legyenek az isteneknek.
Tiamatot sokf�lek�ppen �br�zolt�k, de eredetileg egy n�gy l�b� teremtm�ny volt, oroszl�n fejjel �s fels�testtel, pikkelyekkel, tollas sz�rnyakkal, sas h�ts� l�bbal �s vill�s nyelvvel, �s fegyverek sz�m�ra �thatolhatatlan b�rrel.

Ananta
Egy indi�n s�rk�ny, aki a teremt�s k�z�ppontj�ban �llt. �ri�si k�gy�ra hasonl�t, sok sz�z kisebb k�gy� fejjel.

Azhi Dahaki
A perzsa mitol�gia s�rk�nya. Angra Mainyu, a hazugs�gok apja teremtette, hogy megszabad�tsa a vil�got a tisztess�gt�l, a szent l�ng kit�rl�s�vel, amit Isteni Ragyog�snak neveztek. Amikor Atar, a t�z istene, megpr�b�lta megmenteni a l�ngot, a s�rk�ny megfenyegette, hogy elpuszt�tja a t�zet �r�kre, de Atar megesk�d�tt, hogy meg�geti a s�rk�nyt a l�ngjaival. Azhi Dahaki visszavonult, de egy isteni bajnok, thraetaona elfogta, �s beb�rt�n�zte a Demavend hegyen a Kaszpi-tenger mellett az emberis�g ellen elk�vetett b�ntettei miatt.
�gy hiszik, hogy a vil�g v�g�n a s�rk�ny ki fog szabadulni, �s d�h�ng�s�ben elnyeli az emberek �s �llatok egyharmad�t, miel�tt egy h�s, Keresaspa, legy�zi �t.
Azhi Dahaki egy r�ms�ges h�romkez� s�rk�nyk�nt jelenik meg, a teste televan k�gy�kkal, p�kokkal �s gy�kokkal, ha valaha felv�gn�k, ezek a l�nyek �rasztan�k el a vil�got.

Illuyankas
Egy t�r�k misztikus s�rk�ny, akit Hittite viharisten �lt meg Inaras istenn� �s a szeret�je, Hupasiyas seg�ts�g�vel.

Yam-nahar
K�na�nita mitol�gia alakja. Egy h�tfej� tengeri s�rk�ny, akit egy fiatal isten - Baal - puszt�tott el.
Apophis (vagy Apep)
Egyiptomi s�rk�ny isten. A s�t�ts�g �s hal�l lelke, egy hatalmas tengeri k�gy� volt, aki megk�s�relte elpuszt�tani Atum-Ra-t, a napistent, mik�zben az �gen utazott kereszt�l. Atum-Ra gyermekei (vagy Seth) puszt�totta el.

Nidhogg
A norv�g mitol�gi�ban tal�lkozhatunk vel�k. A “mogz� vil�g k�z�ppontj�ban” �ll egy k�risfa - Yggdrasil -, ami az eg�sz univerzumot seg�ti. H�rom hatalmas gy�kere van, az egyik Niflheimig �r, ahol Hel uralkodik az Alvil�g kir�lyn�jek�nt. Niflheim alatt, Nidhogg s�rk�ny r�gja a gy�keret, pr�b�lv�n elpuszt�tani az univerzumot.

.
Fafnir
Szint�n norv�g s�rk�n. Valaha egy �ri�s volt, aki meg�lte az apj�t, hogy megszerezzen t�le egy kincset. Hogy megv�dje, s�rk�ny alakj�t vette f�l, �s elvitte egy t�voli barlangba.
Sigurd (germ�n mitol�gi�ban Siegfried) gy�zte le.
 

Ladon
G�r�g s�rk�ny, a Hesperid�k aranyalm�inak, �s a F�ldanya gyermekeinek �rz�je. H�rakl�sz gy�zte le.

Quetzalcoatl
Mexik�i mitol�gi�ban, az esthajnal csillag ura. Egy j�s�gos, k�gy�szer� s�rk�ny, akihez a tolt�kok im�dkoztak, hogy f�nyt �s term�kenys�get hozzon nekik. N�ha egy eget �tszel� ny�lk�nt jelenik meg, olykor emberi alakot vesz f�l: fiatal fi�, vagy �sz szak�ll� v�nember k�p�ben vegy�l el az alattval�i k�z�tt.

Firedrake
A norv�g mitol�giaban egy Beowulf nev� h�s - egy 11. sz�zadban lejegyzett t�rt�netben - a v�gs� harcot vele v�vta.

.Hidra/H�dra
A g�r�g mitol�gia kilenc s�rk�nyfej� sz�rnye, akit H�rakl�sz gy�z�tt le. M�k�n� kir�lya tizenk�t feladatot adott H�rakl�sznak, amib�l a m�sodik H�dra elpuszt�t�sa volt. A Lerna v�roshoz k�zeli mocsarakban �lt, �s gyilkolta az embereket, akik semmit nem tehettek ellene. B�rmely fej�t is v�gt�k le, hely�n kett� n�tt, r�ad�sul az egyik halhatatlan volt.