A Jebal-Barez-i s�rk�ny

2003. december 26-�n sz�rny� f�ldreng�s r�zta meg az Ir�nban tal�lhat� Jebal-Barez hegys�get �s k�rny�k�t. A reng�s k�vetkezt�ben meghasadt szikl�k k�z�tt ezt k�vet�en 2004-ben egy Casper Shilling nev� kutat� tal�lt egy igencsak furcsa leletet, melyre a helyb�liek h�vt�k fel figyelm�t. A l�ny, melynek maradv�nyait megpillantotta, meglehet�sen bizarr �s �ri�si m�retekkel rendelkezett. De vajon mit is tal�lt val�j�ban?

Felfedez�s�nek k�r�lm�nyei

Shilling �ppen Bam sz�mos kis k�v�z�j�nak egyik�ben fogyasztotta ital�t, amikor egy helyi fiatal fi� (�desapj�val) kereste meg, hogy a v�rost�l nem messze fekv� Jebal-Barez hegys�g egy kies vid�k�n valami nagyon furcsa �s hatalmas �l�l�ny maradv�nyaira lelt a szikl�k k�z�tt. M�snap a kutat� ki�rkezett a terepre, ahol a fi� elvezette a kiv�teles maradv�nyokhoz. A l�tv�ny azonnal megbabon�zta a tud�st, aki ett�l kezd�d�en mindent szeretett volna megtudni a l�nyr�l �s miel�bb felt�rni azt, azonban ez sz�mos okb�l kifoly�lag igencsak nehezen megy, �gy a maradv�nyok jelenleg is (2012) szinte �rintetlen�l a ter�leten hevernek.

Fel�p�t�se, anat�mi�ja

A reng�s �ltal l�that�v� v�l� v�zelemek f�k�nt bord�k �s csigoly�k sorozat�b�l �llnak, ezen k�v�l egy felt�telezhet�en feji r�sz is kirajzol�dik. C. Shilling besz�mol�ja szerint az �llat k�t, oldals� r�sz�n v�gtagny�lv�nyok csatlakoz�s�t v�li felfedezni, melyek els� l�t�sra uszonyoknak, vagy sz�rnyaknak t�nhetnek, b�r megjegyzend�, hogy amennyiben sz�rnyak lehettek, a l�ny az esetben, m�r puszt�n m�reteikb�l fakad�an sem haszn�lhatta �rdemben rep�l�sre �ket, tal�n csak egyens�lyoz�, vagy vitorl�z� szerepet t�lthettek be. Azt, hogy mib�l fejl�dhetett ki, hogyan �lhetett, mivel t�pl�lkozhatott, egyel�re tov�bbra is hom�ly fedi.

M�retei

Felfedez�je szerint (mivel feje 26 m�teres, az ismert, recens {ma �l�} �l�l�nyek testar�nyait figyelembe v�ve) k�r�l-bel�l 200 m�ter hossz� lehetett a fej�t�l a fark�ig.

Mi is lehet val�j�ban?

Az eddig napvil�got l�tott (jelenleg sajnos m�g a tudom�nyos teljess�get n�lk�l�z�) inform�ci�kb�l kiindulva val�sz�n�leg e semmihez sem hasonl�that� �l�l�ny valamilyen eddig ismeretlen h�ll�f�le. K�l�n �rdekess�g tov�bb�, hogy b�r pontos radiokarbonos kormeghat�roz�sra m�g nem volt lehet�s�g�k az �sat�knak, de a r�teg, amelyb�l el�ker�lt, j�val fiatalabb, mint a kr�ta korszak (amikor is utolj�ra n�pes�tett�k be dinoszauruszok �s �ri�s tengeri h�ll�k a F�ldet). Mivel a hasonl� r�tegekben tal�ltak m�r emberi maradv�nyokat (korai emberf�l�ket), kor�nt sem kiz�rhat�, hogy ezen egyedi �s minden m�s �l�l�nyt�l k�l�nb�z� jelenleg ismeretlen �ri�s, hajdan �lt emberekkel azonos id�ben is �lhetett!

Mindezekb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy az �si �s �kori civiliz�ci�k s�rk�nyokr�l sz�l� legend�inak is alapot adhatott e teremtm�ny, mely �gy egy igazi, val�di s�rk�ny mindent els�pr� bizony�t�k�v� avanzs�l! B�rmi is legyen a rejt�ly megold�sa, t�ny, hogy e furcsa maradv�ny l�tezik �s Jebal-Barez szikl�i k�zt v�rja a tov�bbi felt�r�st...

Az egyik hasonl� lelet (Jabal Al Lawz k�zel�ben) m�holdas felv�teleken is j�l l�that�:

A k�l�nleges csontv�z koordin�t�i Google Earth-ben: 28.5634 N (�szak), 35.2806 E (Kelet); pontos�tva (az el�bbi koordin�t�k nem mindig mutatnak n�mi hib�b�l kifoly�lag a megfelel� helyre): 28^o33'48'' N, 35^o16'50'' E